Forgalmazott termékeinkre kötelező jótállásról és szavatosságról a 270/2020. (VI. 12.) és a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet és a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet, valamint a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet rendelkezései az irányadók.

Az eladó szavatossági és jótállási felelősségére ill. a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályaira a 270/2020. (VI. 12.) kormányrendelet, a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet, a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet, ill. a Ptk-ban és a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendeletben foglaltak az irányadóak.

Kérjük, hogy a garanciajeggyel ellátott termékekhez kapott garancialevelet őrizze meg a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséhez!

Nem érvényesíthető a jótállási igény ha a meghibásodást:

• nem rendeltetésszerű vagy a használati utasítástól eltérő használat okozta,
• nem megfelelő szállítás vagy tárolás okozta,
• környezeti vagy a készüléken kívül álló ok (pl. nem megfelelő hálózati feszültség, hosszabbító, áramfejlesztő, stb.) okozta,
• vagy a készüléket a garancialevélben szereplő szakszervizeken kívül már más is javította.

 

ÁSZF-ből még többet olvashat a garancia részleteiről ITT!

SZAVATOSSÁGI JOGOK
 

A szavatossági jogok sorrendje
Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2)
bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az
árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás). Tehát kiemelten fontos, hogy
kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő
minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.
Az új Ptk. szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a
kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult
választása szerint


kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése
lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével
összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás
hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog
teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy


az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, vagy a szerződéstől elállhat, ha a
kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak
szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez
fűződő érdeke megszűnt.

 

Az új Ptk. is tartalmazza azt a szabályt, miszerint jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A
törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható
rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

 

Ki viseli a költségeket?
Az új Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a
kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a
jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség
teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog
karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási
kötelezettségének eleget tett.

Milyen határidőn belül reklamálhatunk?
Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy
év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb:
a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési
időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki
érvényesen.
Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától
számított öt év alatt évül el.

 

Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése
újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba
keletkezik.


Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség?
Az új Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések tartalmazzák a szavatossági felelősség
alóli mentesülés eseteit, miszerint a mentesülésre két esetben kerülhet sor:
• ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;
• ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági
felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs
szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).
A kereskedők gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a
hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura - mint egészre - nem jár szavatosság, illetőleg
garancia. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is
van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás
volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.

 

Amennyiben utóbb a vevő a tájékoztatás körén kívül eső hiba miatt viszi vissza a terméket a boltba, úgy
kifogását intézni kell, és jogszerűtlen elutasítani az igényét arra hivatkozással, hogy „leértékelt árura
nincs szavatosság”. Példa: ha a mázsérülés miatt leértékelt agyagcserepet annak szétmállása miatt viszi
vissza a vevő, úgy kifogását intézni kell, és a szétmállás miatt – amely olyan hiba, ami a rendeltetésszerű
használatot kizárja - megilletik őt a szavatossági jogok.

 

Természetesen nincsen akadálya annak, hogy a kereskedő kizárja felelősségét a termék esztétikai hibája
miatt, de amennyiben az ilyen esztétikai sérülés miatt akciósan (leértékelve) vásárolt új számítógép
valamelyik részegysége a rendeltetésszerű használat során tönkremegy, úgy a fogyasztó emiatti minőségi
kifogását alapozhatja a Ptk-ra vagy a kötelező jótállásra, függetlenül attól, hogy az esztétikai sérülés miatt
leértékelt áron vásárolta a gépet.

Ki mikor mit bizonyít?
Lényeges különbség van a bizonyítási kötelezettség terén a két jogintézmény között. A jótállás körében -
a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül
a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem
rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.

 

Ezzel szemben a szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis
azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes
használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály
alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 1 éven belül felismert hiba esetén
vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek
értelmében 1 éven belül  jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor
mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.

 

Tehát a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 12 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet
(az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba
oka a teljesítés után keletkezett.

 

Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság
esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz
ugyanis, hogy a teljesítést követő 1 éven belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő
sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor
megvolt.

 

Kivétel a kivétel alól, vagyis nem irányadó a hivatkozott vélelem, tehát bizonyítás terheli mégis a
fogyasztót a szavatosság első 12 hónapjában is, amennyiben a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba
jellegével összeegyeztethetetlen.